Maestro Crudelio

   A Spártai Férfi kora hajnal óta állt az ablak előtt, kissé félrehajtva az ódon csipkefüggönyt, mintha csak leskelődne, pedig tevékenysége korántsem volt könnyed szórakozás, mivel a ködöt figyelte. Meggyőződése volt, hogy a köd, ma elnyeli a várost. A gonosz, szürke…

Mivel a telefon oly szomorúan csengett, a Spártai Férfi felvette a kagylót és kedvesen a füléhez emelte, majd gyanakodva belehallgatott. - Állő? - szólt a fekete lyukba óvatosan, fanyar francia akcentussal, így tévesztvén meg a telefonbetyárokat. - Én vagyok - suttogott egy elhaló…

   A Spártai Férfi ismét vonatra szállt, méretes ébenfa bőröndjét maga mellé fektette az üres kupéban, és aggódva tekintett ki az ablakon, összeszorított ajkakkal bámulva a hideg párába burkolt tájat. Aggodalmának oka éppen önnön maga volt, mert érezte, hogy az…

   A Spártai Férfi, régimódi ember lévén, az újsághirdetést részesítette előnyben, mert bár tudta, hogy az idő nem neki dolgozik, s a múlt, a ködbe vesző napok boldogsága immár nem tér vissza többé, a szíve mélyén mégis érezte, hogy vannak a világban olyan…

   A Spártai Férfi - noha nem ott lakott - Szegedről átruccant Kalocsára egy kora nyári langyos délelőttön. Itt a szülői házban, egy vasalóállványhoz kötötte a ruháitól megcsupaszított Kalocsai Kislányt, majd annak testét mézzel kente be, s örömét lelve a mézzel…

    A Spártai Férfi - vidéki úriember lévén - igen ritkán járt Budapesten. Mikor azonban a székesfővárosban ütött tanyát arra a pár igen gonosz napra, soha nem mulasztotta el, hogy reggelijét a Margit-híd lábánál megbúvó Bambi Presszóban költse el. E helyütt…